Harta nagyközség
Adatok
Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Kistérség: Kalocsai kistérség
Lakosság: 3869 fő
Terület: 129.68 km2
Népsűrűség: 29,83 fő/km2
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 78
Fekvése
A Duna mellett; Budapest-től 100 km-re az 51-es főúton Solt és Dunapataj között található.
Nevének eredete
Tudtommal a helyiség nevének semmi köze a "horta" szóhoz. Akik a község történetét kutatják,azt valószínűsítik,hogy a német "hart" (kemény) szóból származik,ugyanis Hartát nagyrészt elszász és egyéb német telepesek népesítették be a 18. század-ban. A környékbeliek szerint rendkívül keményen (hart) dolgoztak ,ezért kaphatta a település ezt a nevet.
Története
Harta és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit az itt talált nagyszámú régészeti leletanyag is bizonyít. Területén bronzkor-ból, és avar-kor-ból származó település nyomai kerültek elő a földből, valamint gazdag leletanyagú Honfoglalás-kori temetőt is feltártak itt a közelmultban.
A település nevét az oklevelek 1187-ben említik először. Nevét 1193-ban Horta, 1289-ben Harta alakban írták.
1187 e. Eufrozina királyné (1146), II. Géza király neje Harta egy részét a székesfehérvári kereszteseknek adta, míg Harta másik része fehérvári várbirtok volt.
A település a tatárjárás alatt lakatlanná vált, s a lakatlanná vált várföldet (a várjobbágyok,és Hartai(?)nemesek földje mellett) IV.László király, 1289-ben Vejtei Sebestyén-nek adta, és határát leiratta. Az oklevélben leírt határ a déli Duna-parttól kelet felé indulva a "várjobbágyok és nemesek Hartája" megfelel a mai Dunapataj mellett fekvő Nagyharta puszta-nak. Északon Ölle és Szüle faluval (ma puszta) határos.
Hartáról a Madocsa-i rév vitt át a Dunántúl-ra.
A települést Harta, Kis-Harta, 1455-ben Nagy-Harta neveken említik az okiratok.
1455-ben Mikolai Mihály és Bálint birtoka.
1573-ban, a török időkben a székesfehérvári vár tartozéka.
1686-os összeíráskor már mint néptelen helyet említették.
1722-1724 között a település földesura gr. Ráday Pál volt, aki az elnéptelenedett faluba Württenberg, Hessen, Pfalz, és Speyer környéki németeket telepített.
Források
HOkl.115-7, Dl.1259, Győrffy Gy.: Fejérvárm.
Nevezetességei
- Nemzetiségi Ház
Következő községek
Hásságy | Hatvan | Hédervár | Hedrehely | Hegyesd | Hegyeshalom | Hegyfalu | Hegyháthodász | Hegyhátmaróc | Hegyhátsál | Hegyhátszentjakab | Hegyhátszentmárton | Hegyhátszentpéter | Hegykő | Hegymagas | Hegymeg | Hegyszentmárton | Hejce | Hejőbába | Hejőkeresztúr | Hejőkürt | Hejőpapi | Hejőszalonta | Helesfa | Helvécia | Hencida | Hencse | Herceghalom | Hercegkút | Hercegszántó | Heréd | Héreg | Herencsény | Herend | Heresznye | Hermánszeg | Hernád | Hernádbűd | Hernádcéce
További községek
Garbolc | Szorosad | Ópályi | Bakonykoppány | Kömlőd | Zákányfalu | Fácánkert | Sényő | Bálványos | Kutas | Alsónána | Trizs | Csót | Abasár | Adásztevel | Mersevát | Bucsu | Vindornyafok | Tiszacsécse | Vaskút | Mogyoróska | Pap | Gyóró | Tömörd | Cserépváralja | Kisújszállás | Fényeslitke | Balatonakali | Nemesszalók | Bársonyos | Döge | Gömörszőlős | Kóspallag | Hídvégardó | Pankasz | Majs | Dióskál | Litér | Szárász | Márok | Murony | Szin | Nagyút | Mecseknádasd | Vizsoly | Szalánta | Szegerdő | Szabadszentkirály | Felsődobsza | Ráckeresztúr